Morzsabál jelige- Belső füzet

Szépirodalom
BELSŐ FÜZET
A VONAL
HÍVÓSZÓ LELKISEGÉLY SZOLGÁLAT
Szépirodalom kategóriában nevezve
487.
férfi
54 éves
vidéki, visszahívó
enyém
ügyelő: Villő

Szokott panaszok. Hallgatott egy kis zenét, DJ szeretne lenni, régi bakelitlemezeket hallgat. Velem is meg akarta hallgattatni, de hárítottam.
Nem ehet süteményt, cukorbeteg (még mindig), apjával rossz a kapcsolata (még mindig). Elsétált a cukrászdába, az apjával veszekedett. Mint mindig.
Nem szívesen veszi be a gyógyszereit, nyugtató, hangulatstabilizáló, emlékeztettem rá, mi történt, amikor legutóbb elhagyta.
Úgy veszem észre, a karantént nem is fogta fel. Maradt az eredeti szorongásainál, nincs szüksége vadiújra. Lehet, hogy nem is hallott megszorításokról. Már minden kapcsolatát elrongálta, egyszerűen unatkozik.
rendszergazdának: én szeretném kérni, hogy a mobilkészülékemre irányítsd a hívásokat, elmúltam 65, és nem akarok beutazni, így otthonról ügyelnék. Lehetséges?
rendszergazda: igen, és ha még valaki szeretné, jelezze nekem! Aki otthonról ügyel, keressen valami nyugodt helyet a lakásban, ne hallatsszon be, hogy a gyerek kiabál a mosdóból , miszerint „kééész vagyok”, és ne sétálj ki a kertbe se a mobillal, ha a szomszéd épp a borostyánodat irtja… Ne látszódjon két fekete macskafül a margónál!
Az otthoni ügyelés esetén nem tudunk felvételt készíteni a hívásról, így ezzel a lehetőséggel csak indokoltan éljetek. Ha van benned irántam egy csepp szánalom…

488.

35 éves
ügyelő : Goofree!

hívás tartalma:
Ma nem sok kedvem van írni. Sokkal szabadabban kellene kezelni ezeket a dekurzus lapokat, ez mégsem egy orvosi rendelő! Nagyon kötött a forma, pedig a lelkisegély inkább egy szabadrepülés, műfajánál fogva. Itt mindenki a személyiségét használja munkaeszközként, hozott anyagból doldozik, és nem vagyunk egyformák! Miért nem hívjuk inkább Belső Füzetnek? Szabadabban írhatnánk, úgyis csak mi olvassuk. Kezdem is. Figyeljetek! Én ma úgy döntöttem, hogy felköpök az égre, és felszarvazok egy férjet, még ezen az éjjel! ollyan kedvem van. Zuhanó gépen nincs ateista, ez egy hülye mondás, dehogynem, ez pont annyira igaz, amennyire nem! Szóval az történt, hogy idefelé jövet egy muraközi ló tompornagyságú nő ment előttem, velencei skarlát-vörös karmaiban egy zsiráfos hajráfos kislánnyal. Sajna valami kabát, meg ormótlan plázacickány cipő takarta a testét, a HIDEG MEG VÉGRE MONNYON LE! Próbálta áthúzni a gyereket a piros jelzésen, de az lecövekelt, és ellenállt. Hátrafordult a gyerekhez, szembe velem. A kabátja elöl szétnyílt, a szél, és a hátrafordulós mozdulat szétlebbentette, láttatni engedte szinte az egész alakját. Feszesnek, keménynek tűnt, de ahol kell, ott lágyan ívelt. Az arca olyan hamiskásan gyönyörű. Nem sminkelte magát, vagy nagyon ügyesen csinálta. És olyan, de olyan érzéki ajkai voltak! Kár, hogy bejön ez a maszk, és kitakarja a nők mindenféle ajkát.
- Nem érdekel mit mondott az apád. Apád egy ökör. Ha azt mondom, hogy 'sietünk' és hogy 'gyere', akkor fogadj szót, és gyere! – ennyi! Ezt mondta a Formáscombú, és egyre rángatta a kölket.
Figyeled? APÁD HÜLYE!!! ENNYI! Majdnem egy kamion elé rángatta szerencsétlen zsiráffejűt, úgy kellett elhúznom. Egy Batman vagyok! És most én elégtételt veszek, ma rituálisan feláldozok egy férjet. Részemről privát Brexit a morálból! A feleségem se lehetett volna mizerábilisabb!
mentor: Goofree, jó, hogy nagy élmény volt, de mi volt a hívásban? Ezek szakmai dokumentumok. Kérés továbbá: ne használj nagybetűket, olyan mintha rákiabálna az emberre. Felkiáltójelből is pont elég egy darab, elég hozzá, hogy az érzelmi töltetet kifejezze. A központozás maga az ember, az e-mail-es csapat mesélhetne…
jegyzet: Ja, bocs. Kopasz fejemre és kecskeszakállamra, még a tetoválásaim is életre keltek ettől a nőtől, meg a férjről, mint áthágnivaló akadályról (inkább hágnivaló, ha engem kérdezel) szóló téveszméjéről, de akkor leírom a hívást!! (Meg a drága exemet is)
Harmincas nő, egy citromfáról beszélt, amit évekkel ezelőtt ültetett. Öntözgette, dédelgette, mint a mesében. Egyszer csak, hat év után a citromfa hajtani kezdett, és hozott hat darab sárga citromot. A hívó férje meg le se szarta a citromfát, meg a ráfordított időt a hat év alatt, amúgy is olyan citromba harapott forma lehet. Mondjuk, nem tétlenkedett a hapsi hat évig, egy valag gyerekük van. De amikor a termések megjelentek a fán, hirtelen a fúvó széltől is óvni kezdte a drága növénykét (a kicsinyítő képző a szimpátia jele), és az összes, szám szerint négy gyereküket leordította, hogy ne merjenek ott labdázni meg ugrálni, és az egyik mégis levert egy citromot, a pasi meg tiszta idegroncs lett.
Nem tudom, mit akart ezzel a nő? Én mondtam, hogy megértem őt, de ÉN2 jobb sztorit tudok. Például a bonsai-ok. Azokat meg nem engedik úgy nőni, ahogy a természetük diktálná, hanem gátolják, nyesegetik, így kénytelenek olyanra nőni, amilyenné a zsarnokuk akarja. Na, erről tudnék beszélni! Mint valami Frankenstein lények! Azt mondta a nő, szomorú, mert olyan ő is, mint egy citromfa.
A fa értéket a gyümölcs adja, nyilván, ezt én is tudom, de azért persze nem kellett volna ordibálni szegény szülőgéppel.
CITROMÍZŰ BANÁNOK ELŐRE!

Léna: Goofree, ne írj már random nagybetűs részeket, olyan nehéz statisztikázni, hogy mi a hívás fókusza. Magány? Párkapcsolati zavar? Vagy csak unatkozik? Őstermelő?
Tessza: Mi adja egy citromfa értékét? A termése?
Kell, hogy legyen értéke?
Nem elég, hogy csak van?
Mi a hívó megrendelése ebben a beszélgetésben?
Erzsó: Azért mert a nő lehülyézte a férjét, te bosszút akarsz állni egy férfin? Hiányolom a logikát.
Panna: A citromfa öt-hat év után hoz termést, ilyen a természete. Utánna olvstam a szakirodalomban a fodrásznál. (Kishölgyem, 765. szám)
Mentor: mi az a négyzetszám?
Goofree: Én a négyzeten . Nem volt origi-jel. De így még egyedibb. Nem adhatom alább.